“Ha például az anya elutasítja az anyját, és tudni sem akar róla, akkor számára a lánya fogja képviselni az anyát. Az anya és az ő anyja közötti megoldatlan probléma áttevődik az anya és a gyermeke közötti kapcsolatra. Ezt nevezik parentifikációnak. Az anya és a gyermek között esélye sincs a megoldásnak, míg az anya rá nem … [Read more…]
Az elmúlt hétvége minden előzetes megbeszélés nélkül a párkapcsolatokról és az apákhoz fűződő viszonyról szólt. Minden ilyen csoport rám is hatással van, így kíváncsian vártam a fejleményeket a lelkemben és azt, hogy hogyan köszön majd be a tudatomba.
Az alábbi szívmelengető levelet kaptam a tegnapi családállítás után: Kedves Márti! Elküldtem valakinek a mai napom. Ennyit tudtam mondani róla: “Nem tudok most túl sokat mesélni neked, mert végtelen, de igen igen jól eső fáradtság borít be úgy érzem tetőtől talpig. Úgy érzem olyan, mintha egy időutazásban vettem volna részt. A gyerekkorom és a családom … [Read more…]
Nem is tudom létezik -e olyan ember, akinek teljesen közömbös a súly kérdése, akár a sajátja, akár a másé. Neked ez teljesen rendben van? Számodra ideális a testsúlyod? Milyen érzések játszódnak le Benned amikor meglátsz egy kövér embert? Mit érzel, amikor ránézel valakire aki szinte csont és bőr? Miért olyan fontos mindez? Vonatkoztassunk el attól, … [Read more…]
Egyre több beszélgetésben kerül elő a kérdés, kinek a problémája oldódik meg a családállításon?
Az esemény részleteit itt találod !
Eleink értékrendje akkor is hat ránk a tudatalattinból, ha tudatosan nem is értünk vele egyet. Olyan családban nőttem fel, ahol egy nőnek mindig valamit dolgozni kell, csak a betegek pihenhetnek, ami pihen az lusta, megvetendő. Valami hasznos dolgot kell csinálni, nem lehet csak úgy “üdögéni”. Sokunk tudatalatti mércéje ez és sokunk önbecsülését tépázza tudat alatt. A mai … [Read more…]
Borongós őszi délutánokon amikor itthon vagyok egyedül, tudatom mélyéből előmerészkednek régmúlt gyermekkorom érzései. Drága nagyanyóm a konyhában neszez, s amikor hallom egy elhaladó villamos zörgését az ablakhoz szaladok, figyelek, mikor bukkannak fel szüleim kézen fogva a sarkon. Mert mindig kézen fogva jártak. Ilyenkor már nem volt érdemes belekezdeni semmibe, csak vártam, hogy megcsördüljön a kulcs … [Read more…]
